Miért esnek le a ragasztható súlyok?
Sok műhelyben hangzik el a panasz, hogy a ragasztható súlyok gyakran leesnek még a műhelyben, estéről reggelre, még mielőtt az autóra a kerekek felszerelésre kerülnének. Olyan esetekről is lehet hallani persze, amikor az ügyfél visszajön pár nappal a szerelés után azzal, hogy elveszítette a súlyokat, és ráz a kormánya. Ez bizonyára nagyon kellemetlen lehet, de legalább van róla információ, nem így azokról az ügyfelekről, akik vissza sem jönnek, mert észre sem veszik, hogy a súly már nincs a megfelelő helyen,csak elmennek az autószerelő műhelybe,
hogy ott találják meg a kormány rázásának okát. Ez persze még kellemetlenebb, mert amikor kiderül, hogy mindössze a ragasztható súly hiánya okozza a galibát, az ügyfél bizonyára más műhelyben fogja keresni a jövőben a megoldást. A TRAX komoly tanulmányokat végzett, hogy kiderüljön mi az oka annak, hogy még a minőségileg legjobbnak tartott ragasztó anyag alkalmazása esetén is leeshetnek a súlyok.
A következő okokat találta indokként:
1. A kék fóliás ragasztó anyaggal ellátott ragasztható súlyok 16 C alatti hőmérsékleten leeshetnek. Ennek egyszerűen az a magyarázata, hogy ezeket a ragasztható súlyokat, autógyárakban való felhasználásra tervezték, ahol a hőmérséklet állandó, és mindenkor meghaladja a 16 C-ot. A ragasztó anyag összetétele ennél alacsonyabb hőmérsékleten nem aktiválódik eléggé a felni felületével ahhoz, hogy egy erős tapadás létre tudjon jönni. Olyan gumiszerelő műhelyekben tehát, ahol télen sokszor nem éri el a hőmérséklet a kritikus 16 C-ot, ott ez folyamatosan problémát jelenthet.
2. Minden ragasztó anyag, amit gyártók a ragasztható súlyok gyártásában használnak, nyomás érzékenyek. Nagyon fontos, hogy a 
felragasztott súlyt annak teljes hosszában és szélességében 2-3 másodpercig az ujjainkkal nyomva tartunk. (Ha szokott otthon barkácsolni, amit nyilván szokott tudja, hogy még az öntapadós tapétát is nyomva kell tartani egy ideig, míg a tapadás létrejön, vagy két fa összeragasztását is satuba kell fogni, mielőtt használhatóvá válik, akkor miért lenne ez másként a ragasztható súlyok esetében?) Ha ezt nem tesszük meg, előfordulhat, hogy a ragasztó anyag és a felni felülete között nem jön létre a kémiai kötés, és ennek következtében a súly esetleg leesik. A hőmérséklet tehát nem az egyedüli alap követelmény, ugyanolyan fontos a nyomva tartás is a tapadás kialakulásához.
3. A felni felületen található barázdák, vagy egyenetlen felületek szintén problémát jelentenek. Ilyen esetekben, a ragasztható súly kisebb 
felülethez tud tapadni, továbbá a barázdákban víz vagy olaj tud megbújni, vagy később befolyni, ami a tapadást megbontja, beszennyezi és alulról felnyomja. A súly előbb-utóbb le fog esni (ugyanúgy, ahogy egy rosszul elvégzett abroncs vagy tömlő esetében is a javító anyag alatt hagyott légzárvány is fel fogja nyomni a tapaszt, ez nem kétség). Az általában használt kék fóliás ragasztó anyag felülete kemény, ami tökéletesen alkalmas puha felületekhez való tapadásra, mint például egy festett karosszéria elem, azonban nem minden esetben alkalmasak a felnik belső felületének tapadásához, mert ezek a felületek nem mindig lágy és sima felületűek.
4. Az új felnik, illetve újracsiszolt felnik esetén, a festékek vagy lakkok felületi energiái (erről bővebben később) túl alacsonyak lehetnek ahhoz, hogy a kezdeti tapadást engedjék. Néhány festék és lakk típus nem engedi, hogy a kémiai tapadás létrejöjjön a ragasztóanyag és a felni felület között, de az is gyakran előfordul, hogy a ragasztható súly alatt megtisztított felület letakarításához olyan rongyot használunk,
amelyen már szilikonos szennyezés is található. A felni tisztának látszik, de csuszamlós, ami miatt nem fog megtapadni rendesen. A tapadási képesség attól is függ, hogy a felni belseje milyen felületkezelést kapott, lakkal szórták-e be, vagy alacsony felületi energiával rendelkező festékkel vonták-e be. A felületi energia mértéke változhat a lakk vagy a festék sűrűségétől függően, amit befolyásol a szórási technológia, valamint az, hogy a küllők mögötti részekre milyen egyenletesen kerül a lakkból vagy festékből. A felnik küllőinek elhelyezkedései, tehát a felnik fazonjai szerint is változhat a súlyok ragaszthatóságának képessége. Ez továbbá azt is jelenti, hogy ugyanazon felni különböző pontjain elhelyezett ragasztható súlyok különbözőképen fognak viselkedni.
5. Esetenként előfordulhat, hogy új, illetve újra csiszolt és festett felnik esetében a ragasztható súlyok jól megtapadnak, mégis egy pár nap, vagy hét után mégis leesnek aminek az a magyarázata, hogy a lakk vagy festék még munkálkodik, és eközben ledobja a súlyt. Ezt ugyanúgy kell elképzelni, mint egy otthon festett bútordarabot, ameddig festék szagot lehet érezni a festett munkadarab környékén, addig a festék még
dolgozik, hiszen a felület megkeményedése időt vesz igénybe.
6. Megjegyzés: Felületi energiát dynes-ben mérik- minél magasabb ez az érték, annál jobb a tapadás. A javaslat szerint minimum 36 dynes az a felületi energia szint, amely alufelnik esetében szükséges a jó tapadáshoz, persze ehhez szükséges a súly előzőekben leírt helyes felhelyezése, valamint a felület megfelelő előkészítése, tisztítása. A jó tapadási képesség hőmérséklet függő is.
7. Léteznek olyan felületi energia tollak, amelyek mutatják egy felület energiáját. Persze ezek az eszközök csak jelzésértékű információt nyújtanak, de az egyetlen könnyen elérhető módja egy felületi energia meghatározásának, az alternatív mód a laboratóriumi vizsgálat lenne.
8. Amikor egy új vagy újra csiszolt és festett felnit fogunk ragasztható súllyal centrírozni nagyon fontos, hogy rendesen megtisztítsuk azt a helyet, ahova a súlyt ragasztani fogjuk, ISOPROPANOL –lal átitatott tiszta ronggyal. Ez az anyag nemcsak a tisztított felület tisztaságát biztosítja, hanem a felület párásodását is meggátolja. Az anyag szórásával szemben, hatásosabb a tiszta ronggyal való törlés, ugyanis
a szórás után meg kell várni, amíg a teljes kiszórt anyag elpárolog, mert a nedves felületre a súly nem fog tapadni.
